Sokat gondolkoztam azon mostanában, hogy az idei évadban elinduló mesék vajon egy új trend megszületését jelentik, vagy csak egy jól sikerült próbálkozás, ami pünkösdi királyság jelleggel gyorsan ki is hal majd? A választ erre a kérdésre majd csak pár év múlva fogjuk megkapni, de járjuk addig is körül a témát, reménykedve abban, hogy évek múlva is megéri majd a Tábortűz köré gyűlni, később visszatérhetünk erre a kérdésre. Nem az a fő cél, hogy meggyőzzünk bárkit is, hogy a Grimm és a Once Upon A Time nagyon jó sorozatok, hanem hogy egy kicsit ránézzünk a trendek szerepére.
Kezdjük azzal, hogy mi a közös a következő emberekben: John Carter, Derek Shepherd, Bobby Donnell, Gil Grissom? Szeretjük vagy sem, nézzük vagy sem, olyan karakterek ők, akik mellett nagyon sokan felnőttünk. A maguk korában, az indulásnál még egyikük sikerére sem fogadtunk volna (értsd: ki gondolta volna, hogy 10 évadok lesznek ezekben a sorozatokban?), viszont jókor jöttek és meghatároztak a tv-nézést nagyon sokáig. Az orvosi, jogi, nyomozós sorozatok sikere töretlen volt éveken keresztül, és bár most is a képernyőn vannak, már nem annyira hangos tőlük a világ, igaz a nézettség indokolja a maradásukat a minőség viszont nagyon elmarad az elvárttól. Ez persze szubjektív, de pont ezért is örülök kifejezetten ennek a felületnek, ki lehet tárgyalni az ilyen kérdéseket.
A Vészhelyzet (ER/NBC) 1994-ben indult el, 15 évadot élt meg és sokunk kedvence volt. Számított a történet, jó karakterek voltak és a megvalósítással sem volt probléma. De hasonlítsuk össze a 10. évad feletti részeket az elejével? Nem szabad, mint ahogy arról sem érdemes beszélni, hogy a CSI (CBS) 2000-es indulása mit jelentett, vagy az Ügyvédek (Practice/ABC) 1997-es premierje milyen minőséget hozott a képernyőre. A korábban említett trendek alapján nem múlt el olyan évad, amikor ne kaptunk volna egy újabb próbálkozást ezekre a történetekre. Az érdeklődés csökkenését, a minőség elmaradását nagyon sok mindennel lehetne magyarázni. Egy Vészhelyzet összehasonlíthatatlan egy Grace klinikával, mint ahogy a CSI kezdeti minősége sem kerülhet egy asztalra egy NCIS: Los Angeles szintű sorozattal. Talán, és ezt ki kell emelni kicsit, A férjem védelmében (The Good Wife/CBS) fantasztikus minőséggel mutatja azt, hogy mire is lenne szükség, mit kellene letenni az asztalra ahhoz, hogy ismét minőségről beszélhessünk, és akkor még mindig nagyon messze vagyunk attól, hogy a nézőket is le lehessen ültetni a képernyő elé.
A próbálkozás, az új sorozatok/trendek születése folyamatban van, a misztikum bejövetelével, a vámpírok hódításával elindult egy új történet, és maradva a network csatornák kínálatánál, a Vámpírnaplók (The Vampire Diaries/the CW) megtalálta a közönségét, és a harmadik évadánál járó sorozat még sok kellemes meglepetést okozhat, viszont a trend (ha lehet ennyi év után erről beszélni) már rögtön a következő próbálkozásnál kihalni látszik, hiszen a The Secret Circle (the CW) érkezésével már nem tudják azt produkálni, amit minőségileg elvárhatnák, elfogadhatónak tartanánk.
Mi a jelen és mi a jövő? A nagyon jó és régi sorozatok, a trend-indítók kihaltak, elvesztették erejüket. Ma már csak egy-egy bástya áll, a Grace klinka (Grey's Anatomy) folyamatosan veszít a népszerűségéből, a CSI és társai szintén bajban vannak. Az említett erődök, a továbbra is érthetetlen népszerűségnek örvendő NCIS nyomozós vonalon, The Good Wife minőségi (de kevésbé nézett) jogi sorozatok terén valamint a House lett volna az orvosos sorozatos lapom, de az idei nézettséget elnézve ez a gyertya is leégni látszik. És az is teljesen egyértelmű lett, hogy ezekre a trendekre már nem lehet építeni, nem lehet új sorozatokat bevezetni, hiszen rögtön az első évadban el is halnak. Szükség volt valami merészre, teljesen újra és nyugodtan mondhatom, hogy 19-re kellett lapot kérni, és ezeknek köszönhetően készülhetett el a bevezetőben említett Grimm és Once Upon A Time.
Aki követi a network csatornák idei újdonságait nagyon jól tudja, hogy két nagy sikerről beszélhetünk, amik alapvetően meghatározzák jelenleg az NBC és az ABC évadát. Anélkül, hogy a két csatorna idei felhozatalát véleményezném (erre lesz lehetőség később is), maradjunk annyiban, hogy nagyon jó döntés volt a legvégén, az összes már bemutatott és többnyire közben el is kaszált sorozatok után bemutatni mindkét újoncot. Vajon ennyi elég is lenne, vagy több is került az asztalra? Nagyon jó programming, hatalmas szerencse vagy jó minőség is áll a háttérben?
Egyet tudunk esetleg érteni abban, hogy az előbb felsorolt összes elem kellett ahhoz, hogy mindkét sorozat teljes évados berendelést kapjon? A nézők újdonságra vágyása egyértelműen érzékelhető. A szeptemberi aprítóban elindított sorozatok bukási aránya viszont nagyon magas , nem csak a minőség miatt. A visszatérő sorozatok viszik a nézőket, egyik-másik újoncra kevesebben kíváncsiak, és mivel mindenki tudja, hogy később (októberben, novemberben) is érkeznek teljesen új sorozatok, könnyebben is kaszálnak az emberek. Nagyon sokat és nagyon újat kell ahhoz mutasson ma egy sorozat, hogy szeptemberben rögtön az elején megkapja a kellő figyelmet és ahogy haladunk előre, évről évre egyre kevesebbnek is sikerül ez, csak a langyos víz marad, az átlag, kiugrások nélkül. Nem tudom az NBC és az ABC fejesei mennyire tudatos munkát végeztek a két mese késői időzítésével, mindkét sorozat sikerében hatalmas jelentőséggel bír az, hogy mikor és melyik nap mutatták be.
Ha szeptemberben a Grimm a The Playboy Club helyén kerül a képernyőre ma egy bukott sorozatról beszélnénk, ha a Once Upon A Time a Charlie's Angels helyére kerül, csütörtök este a nézők elé, akkor most, igen, nem ismétlem magam, nem lenne miről írni. De itt vannak, mindkét sorozat hétről hétre várja a nézőket egy kis újdonsággal, a mesével, amire szükség van, misztikummal, jó történettel és természetesen jó karakterekkel együtt. Ha csak egy dolgot tanultam az elmúlt egy évből, akkor bizony az az, hogy a programmingnak nagyon nagy szerepe van, mert bár saját vélemény az, hogy ezek nagyon jó és minőségi sorozatok, ha a korábban említett időpontokban lettek volna bemutatva, akkor most nem lehetne arról írni, hogy egy új trend van születőben.
harrylaci · http://sorozatfan.info 2011.11.30. 18:33:59
Once Upon a Time-ban az is jó, hogy keverik a mese és "való világ"-ot + ahogy nézem elég szabadon nyúlnak a klasszikus mesékhez alakítva rajta itt-ott.
Köszönöm a blogot, sűrűn fogok ide járni olvasgatni. :)
fringemiki (törölt) 2011.11.30. 21:38:35
Mondhatni, hogy még nagyon fiatal sorozatfüggő vagyok, mindössze két-három éve nézek több sorozatot hétről-hétre, és olvasom a hozzájuk fűződő kritikákat, háttérinfókat. Az orvosos és nyomozós sorozatokat különösebben soha nem kedveltem, de természetesen tisztában voltam a jelentőségükkel és sikerükkel az amerikai kontinensen. Éppen ezért fura belegondolnom, hogy most talán saját bőrömön fogom megtapasztalni egy új trend születését, hiszen az eddigieknek inkább csak a közepébe-végébe(?) csöppentem bele. Szerintem azért még korai kijelenteni, hogy a fent említett két sorozat egy új éra kezdetét jelenti, ha két-három év múlva már több hasonló témájú sorozat lesz képernyőn, akkor már mondhatjuk. Ki tudja, tíz év múlva lehet éppen virágkorát éli majd valamelyik mesesorozat?
OvibanKenobi · http://ovibankenobi.blog.hu 2011.12.02. 01:28:54
Hogy új trendről van-e szó, nem merném megítélni. Talán inkább egy folyamatról, amelynek során a mozi és a tévé világa közti szakadék lassan eltűnik. Márpedig előbbi jellemzően eszképizmust kínál a közönségnek, amit most már a televízió is egyre inkább képes megadni.